Belefáradtam abba, hogy az emberek mindig azzal jönnek, hogy "nem vagy elég csinos, vagy nem vagy elég jó."

Személyes tapasztalatból tudom, hogy milyen az, ha az ember utálja magát. Ha folyton talál magán valami kivetni valót. Én is keresztülmentem ezen, úgyhogy higgyétek el tudom milyen. Nem vagytok vele egyedül. Éppen ezért szeretnék nektek most itt erről írni, mert annyira elkeserít az, hogy másokon is azt látom, hogy nem szeretik magukat, holott ez lenne az alap. Hisz kérdem én, hogy várod el akkor mástól, hogy szeressen, ha még magad sem vagy képes szeretni magadat? Értitek ugye?

Annyira kemények vagyunk magunkkal szemben. Mondjuk: Túl vékony vagyok, vagy túl kövér. Karikás a szemeim, pattanásos a bőröm, nagy az orrom. Kicsi vagyok, vagy éppen túl nagy. És így tovább. Mindig találunk valamit, valami kis szépséghibát, amitől teljesen kiborulunk.

Csinos. Mit is takar ennek a szónak a jelentése? Az, amit a két szemeddel látsz. De a gyönyörűt azt csak a szívvel vagy képes látni. Látjátok micsoda nagy a különbség? 
A csinos csak átmeneti, egy bizonyos ideig tart. Például, ha elmész bulizni, felveszed a legjobb parti ruhád, meg a legjobb parti sminked, meg hasonlók, és csinosnak érzed magad. Aztán ahogy vége az estének hazajössz és ez a szép ruha, és a tökéletes smink lekerül rólad. Tehát a csinosság csak egy ideig tart.
Azonban a gyönyörű, az örökké.

Azok az emberek, akiknek kicsi az önértékelésük, a legrosszabbat látják saját magukban, és gyakran másokban is.

Hogy van e rajtad smink vagy nincs, nem számít, nem ettől leszel szebb. Ez már csak úgy nálunk lányoknál berögződött, mert bemeséltük magunkat, hogy smink nélkül katasztrofálisan nézünk ki. Holott, mikor fiatalabbak voltunk még szó se volt sminkről. Jól éreztük magukat a bőrünkben.

Tehát eldöntöttem, hogy szeretni fogom magam, és senki az ég adta világon nem fogja elérni, hogy ezen a nézetemen változtassak. Senki, de senki sem tökéletes, és én nem is törekszek rá, szeretek tökéletlen lenni.

Higgyétek el nem volt könnyű elérnem ezt, értve önmagam szeretését. Nagyon számított mások véleménye, és amikor azt mondták, hogy "Jézusom, de vékony vagy, eszel te rendesen?" Na azzal az a picinyke önbizalmam és a nulla alá csökkent. De mára már megtanultam, hogy nem kell, hogy számítson mások véleménye, az a lényeg, hogy én szeressem magam, hogy harmóniába legyek önmagammal. Mert míg, akik azzal vannak elfoglalva, hogy mások hibáit folyton felróják, közben azt is megmutatják, hogy mennyire nincs belső értékük. Mit mondtam az, hogy gyönyörű vagy, az nem a külsőből jön, azt a belsőd sugallja: a szíved, a lelked, a gondolataid. És lehet, amit te épp nem szeretsz magadban, a barátid pont azt szeretik benned. Meg egyébként is, akik szeretnek, azok elfogadnak olyannak amilyen vagy, akik meg nem, azok nem érdemnek meg téged, se az idődet, ezt jól jegyezd meg.

Elmondom, hogy rengeteg dolog, van ami tökéletlenné tesz engem. Itt van az, hogy vékony vagyok, mellbőségben sem villogok. A szemem általában karikás, ha nem alszok eleget. Egyáltalán nem tökéletes az arcom, mindig van rajta valami kis szépséghiba. Az orromat se szeretem. És még sorolhatnék hasonló dolgokat, de itt most bejfezem.Azonban képes voltam magamban megtalálni a szeretni valót. Nektek is ezt kell tenni, megtalálni ezeket, és azokat hangsúlyozni. Persze az embernek mindig az kell ami nincs. Ha pl vékony vagy, akkor az a baj, ha kövér vagy az a baj. Ha egyenes a hajad akkor göndört szeretnél, ha meg göndör akkor egyenes, de ez már csak így megy, nem igaz? :))

Számomra nagyon fontos a humorérzék, a kedvesség, az intelligencia, a magabiztosság egy emberben. Én az illyes fajta dolgokat értékelem.

NEM A KÜLSŐ MINDEN. És ha valakinek csak ez számít, azt nagyon gyorsan léptesd ki az életedből.

Ha gyönyörű szemeket szeretnél, próbáld meg a legjobbat látni az emberekben, és más dolgokban.
Ha gyönyörű ajkakat szeretnél, akkor próbálj meg szépen beszélni.
Ha gyönyörű füleket szeretnél, azt próbáld meghallani ami tényleg isten igazából számít.

SZERESD ÖNMAGAD. Tudom nem könnyű, de képes vagy rá. Szeretném, ha képesek lennétek rá. Szeretném, ha reggel mikor felkeltek az ágyból úgy néznétek tükörbe, hogy szeretem, azt akit viszont látok benne. Mert ti mindnyájan gyönyörűek vagytok a magatok módján, legalábbis számomra biztosan. Szeretném, ha ezt tudnátok.

Remélem ezzel tudtam nektek segíteni, és remélem, hogy majd jönnek olyan kommentek, "hogy megpróbáltam, és nehezen, de sikerült, elfogadtam önmagam, és már is más képen néznek rám, már is másképp látom a világot, az embereket. "

Ez már nagyon kikívánkozott belőlem, és most, hogy így mind ezt leírtam, annyira jól esett. :)

Írta: Borcsa