Gin, itt most nem az iskolai tudásról beszélek. Hanem úgy általánosan az inteligenciáról. Mert nekem is van egy osztálytársam, aki nem mellesleg a helyi polgármester unokája. Szegényke nem éppen egy észkombájn, de hát azért gimibe iratták, mert ugye milyen szégyen lenne, ha a szülei meg a papája is ebbe a gimibe járt. Egyébként nagyon gazdagok, a papájára még mondhatjuk, hogy okos is, de a szülei egy léhűtő senkiháziak, akiket elkényesztettek, az egyetemet is csak úgy végezték, hogy éppencsak áthúzták, vagy némi pénzzel besegítettek. És most a fiuk is épp ilyen. Esze nem sok van, főleg mert 15 évesen tehrbe ejtette a 13 éves barátnőjét, a tanuláshoz sincs érzéke. De hát már a szülei is ilyenek, hiába milliomosok, elknyesztették, és még észbelileg is a szüleire ütött. Itt se gondolom, hogy ő a hibás elsősorban. Most foghatnám a génekre, de nem teszem.
 

oké. akkor én is mondok egy példát. :) van egy osztálytársam, akinek meg van az esze, alsó tagozatban(akkor még nem tanultunk együtt) ő volt az osztályban a legjobb. a családi környezete is jó, az anyja is szereti, viszont 4 év alatt úgy elbutult, hogy majdnem ő a legrosszabb tanuló az oszályban. pedig igazán nem panaszkodhat!

és nagyon bunkó, nagylányos, az a tipikus utcalány...az okosakat leszólja, lestréberezi, lenézi(így engem is). és tisztában van azzal, hogy a tanulás fontos, hisz nem véletlen jár gimibe(mi ötödiktől járunk gimibe, itt ukrajnában). volt, hogy sírt,ha rossz jegyet kapott. akkor mégis miért nem tanul? mert lusta, mert csak az érdekli, hogy milyen szép, pedig olyakor a szépség belülről fakad. tehát ebben az esetben Ő a hibás, nem a családi háttere miatt ilyen rossz tanuló.

Úgy látszik,ebben a témában jól megoszlanak a vélemények :D

Én pontosan erről beszéltem. Hogy valakinek bizony hatni kell ilyen emberekre, mert maguktól nem lesznek képesek másképp gondolkodni, csak ha már elértek bizonyos kort. És most nem 18-20 éves korra gondolok, hanem 40 is akár. Vagy még akkor sem. De mindegy is, kifejtettem már egyszer erről a véleményem.
Amúgy nagyon jó ötlet volt ez a közös blog, és köszi, hogy én lettem kirakva másodikként.

Sok minden függ a neveltetéstől, a környezettől, de szerintem nem minden. Ezt már írtam neked is. Viszont az a gondolkodás, hogy helytelen amit tesz, az olyan embereknél csak idősebb korban alakul ki, sajnos. Így úgy gondolom, hogyha megtehetjük, inkább segítsünk nekik, mint hogy piszkáljuk, beszóljunk neki.
Ehhez van egy történetem: 16 évesen jártam egy fiúval, a fiú haverjának két kisebb testvére van, egy lány és egy fiú. Nagyon, de nagyon szegény család. Alsó tagozatosak voltak akkor, mi sűrűn mentünk a "haverhoz", s persze a pasik pasis dologról beszélgettek, én meg elfoglaltam magam a gyerekekkel. Nagyon rosszul tanultak, nem érdekelte őket a suli. Mindig, mikor ott voltam, a suliról beszéltem nekik, s, hogy mennyire fontos, meg jó dolog, ha az ember el tudja olvasni rendesen, ami a táblán van, vagy a kedvenc meséjét, stb. S a gyerekek elkezdtek tanulni. Nagyon jó volt! :) Sajnos nem töltöttem velük annyi időt, hogy nagyobb hatással legyek rájuk, kikerültem abból a közegből, így nem is tudom, mi van már velük. Ha valaki teheti, tényleg próbáljon segíteni másokon.