Ahogyan egy jó ismerősöm írta, "Ha írsz a témáról, akkor máris "reklámozod" az oldalát, és nagyobb visszhangot kap a dolog, mint amennyit ér." Milyen igaz. Innentől kezdve a témáról nem kívánok beszélni, mert úgy sem azt érti ki senki a mondanivalóból, amiről szó van. A bejegyzések törölve nincsenek, csak nincsenek publikálva. BFK-n is így fogok eljárni, hisz nem arról szól az oldal, hogy veszekedéseket, sértegetéseket gerjesszen. Ha valakinek esetleg problémája van, nyugodtan elnavigálhat, senki sem kötelezi arra, hogy itt vagy bármely más oldalamon legyen. A moderálás jogát pedig fentartom. A sértetteknek mailben adok tájékoztatást, ha igénylik.

írta: Adliz

Fú, emberek :) Az idő olyan csodás számomra. Nagyon élvezem az esőt, és a hideget is:) Bár csütörtökön megyek Balatonra, szóval egy picit melegedhet, de 30-32°C fölé ne menjen ;)
Ma, valamint egész hétvégén a könyvek világába temetkeztem, úgyhogy úgy gondoltam, hozok nektek egy kis könyvajánlót, vagyis a kedvenc íróiam, könyveimet.
Polly Shuman-Rajongás
Ez a könyv talán az első helyre kerül( azért talán, mert a többit is nagyon szeretem, és nehéz dönteni), bár elég valószínű, mivel a könyvben szereplő fiú olyan tökéletesnek van megírva. Julie egy teljesen átlagos lány, és találkozik a tökéletes Prince Charminggal. Gyönyörű. Már csak azért is, mert ha megtudod, hogy miért olyan tökéletes... Ráadásul a könyvben nagy szerepet kap Jane Austen, valamint a Büszkeség és Balítélet.
Eddig nem hittem volna hogy eltudok egy könyvet többször olvasni, de ezt vagy ezerszer elolvastam. Nagyonnagyonnagyon ajánlom nektek :)
És innentől jönnek a második helyezettek.
Paulo Coelho összes művét imádom. Nagyon jó. Igazándiból semmi különös, de mégis nagyon érdekes.
Kurt Vonnegut az a tipikus leírom-amit-gondolok író, és éppen ezért tetszik annyira. Utoljára a Hazátlan Embert olvastam tőle, ami az egyik legszemélyesebb könyve, de nagyon élveztem. Szerintem minden blogírónak-olvasónak elkéne olvasnia, hiszen hasonló mint egy blog( egy értelmes blog) leírja amit gondol.
És következik Jane Austen, Charlott Bronte és Lev Nyikolajevics Tolsztoj. Austen és Bronte azt a tipikus  nem létező álomvilágot formálta meg, mindenféle szerelmi bájjal, és nőiességgel egybe fonva. Tolsztoj könyvei- én például az Anna Kareninát olvastam- nehezebben érthetőek, de olyannyira gyönyörűek.
Szóval ezeket mindenképp ajánlom nektek- ezek az én kedvenc könyveim, íróim.

írta: Sophie

    most gondolom többé-kevésbé kíváncsiak vagytok, hogy mire értettem a címet. nem hinném hogy sokat kéne rajta gondolkodni, de akinek ez nem az erőssége, annak szívesen elárulom. a szeretetről beszélek. furcsa, de amint látom egyre több ember szembesül azzal, hogy mennyire eltűnt innen a szeretet. jelen pillanatban a netes világban élünk, szóval akkor beszéljünk is arról.
emberek hova lett az összetartás, a barátiasság? hol van a régi szeretet?!
   akik régebb óta a gportálon, vagy más honlapszerkesztő rendszerbe tagok, azok biztosan értik,  amit éppen pötyögni próbálok. most nem a lopásokra értem, az nem szeretet kérdése. de az viszont nagyon is az, amit egymással művelünk. a szemétkedés, a bunkó megjegyzések, a hazugságok és azok a "kedves" mondatok amit puszta féltékenységből a másik oldalról gondolunk. (rosszabb esetben egy másik illetőről). zavaró, még akkor is ha nem a saját oldaladra mondják ezeketet... nem vettük még észre, hogy rengeteg nagyszerű szerkesztő azért tűnt el örökre/majdnem örökre mert egyes emberek meg akarták mutatni hogy mennyire szépen és választékosan tudnak beszélni a másikról?
    persze, amikor honlapot kezdesz szerkeszteni megfogadod, hogy nem fog érdekelni ki mit gondol. természetesen én is így voltam, de ezt nem könnyű betartani. amikor már szinte minden nap érnek a megjegyzések nem olyan egyszerű fájó gondolatok nélkül leírni a mindennapokat, design készíteni, mert ott bújkál az "akkor is rossz lesz, mert azt mondta" bevésődés. pedig nem kéne velünk foglalkozni... legalábbis így nem. nem kéne foglalkozni azokkal, akik csak vörös és irigy fejjel feltérnek az oldalra és látják, hogy szép. meg látják hogy jó. és ez nem tetszik nekik, mivel nem az övéké az oldal...
    lényegtelen nem is húzom tovább, a lényeget már elmondtam. de még egyet, ha nem bánjátok. és ez az utolsó mondat - most kivételesen is, de - szívből szól;
kérem vissza a régi összetartó gp-t!

írta: adri

Nagyon nagyon furcsa dolgot tudtam meg. Azt eddig is értettem, hogy vannak olyan emberek, akiknek még nem igen fejlett a stílusuk, sőt, lehet hogy nincs, de azt nem, hogy minek kell másokat lekoppintani? Még sosem éreztem ezt az érzést... milyen dühösnek lenni, amiért más mindent, amit csinálsz, majom módra lemásolja rólad. Nem lehetsz önmagad, mert lesz belőled kettő. Biztosan ti is ismeritek, amikor egy ostoba ember elkezd titeket másolni. Ha honlapod van, ő is olyat csinál, stb. Hát, velem nem ez esett meg, de teljesen lényegtelen. Annyi az egész, hogy nagyon mérges lettem, persze próbáltam visszafogni magam, mert nálam fiatalabb szeményről volt szó, ugye...
Tehát nem oknélkül akartam a fejemet a falba verni. De mégis van megoldás...
• Ha az adott személy lekoppint, vedd fel MSN -re, és ahelyett, hogy elkezdesz róla mindenféléket mondani, beszéld meg vele a dolgot, lehetőleg nyugodt hangnemben, trágár szavak nélkül.
• Ha erre sem hallgat, akkor írhatsz a tárhely főszerkesztőjének [pl. G -portálon Webmester], hogy másoltak rólad, ő biztosan talál megoldást (a Gp -n általában az a szokás, hogy portáltörlés jár azért, ha xy. figyelmeztetésre sem veszi le a másolt dolgot).
• Ha pedig stílusban másol, és ismered, nem tehetsz mást, csak annyit, hogy magabiztosan kijelented, egyedi vagy, és hiába másolnak, belőled kettő sosem lesz ;)
Célszerű feltüntetned a szerzői jogokat a portálodon! Viszont, csak akkor, ha nincs másolt tartalom rajta. A szöveget célszerű saját szavaiddal leírnod, max. könyvben utánanézve, és a könyvből tanultak alapján, de más honlapról is másolhatsz, engedéllyel (ha pl. állatokkal foglalkozik az oldalad, elmész egy állatos oldalra, ahol infók vannak és megkérdezed, hogy vihetsz e a tartalomból, annak fejében, hogy feltünteted az adatokat: annak nevét, aki írta, és a honlap címét.

írta: Flow

Tiszta rendszertelen ez a blog. Nyár van, ezen változtatni kéne. De egyszerűen van nekem jobb dolgom is, mint itt, a számítógép előtt punnyadni. Ültem itt már eleget egész évben. Na de végre rátérek a témára, melyet a cím is rejt.
Vasárnap voltunk Szabadi Sóstón. Nem, nem mentünk Balatonra, pedig mehettünk volna, de minek? Anyáék egyszerűen örülnek neki, hogy a nyarunk unalmas. Tuti. Itthon mindig azzal jönnek, hogy nincs rá pénz, pedig Siófok csupán 25 km-re fekszik tőlünk. Szép. De mindegy is. Majd talán máskor.. Szóval Sóstóra azért mentünk, mert a nővéremet vittük egy biciklitúrára. De ez nem is fontos, inkább áradozok egy picit a helyről, ugyanis szerintem nagyon szép, jó levegőjű, fákkal teli terület, nem mellesleg ott a Balaton. Úgy laknék ott, de komolyan. :D Olyan csendes, csak néha bezavar egy-egy fagyis autó, de azt ellehet viselni. Kár, hogy csak negyed órát töltöttünk ott. Amúgy, eredetileg oda mennék a Balcsira. Ha megyünk, akkor remélem is, hogy oda. ^^
Hétfőtől egészen Csütörtökig nálam a Barátok közt volt a téma. Akik nézik, azok tudják, hogy Magdi anyus szellemként tért vissza (LoL :D), akkor a Mikit letartóztatták, meg ott van a Zsolt és Zsófi ügye is. Amúgy ez a kedvenc sorozatom, de ennél mélyebbre már nem süllyedhetne. :D A szellemes megoldás szerintem elég gagyi, meglehetett volna oldani Magdi anyus visszatérését egy álommal is. Azt írják mindenhol, hogy probálják a sorozatot valósághűen elkészíteni, de szerintem a szellemes dolog egyáltalán nem valósághű. De ettől függetlenül izgalmas.
De azzal túloztam, hogy csak a BK volt a téma egész héten. Sokat takarítottam.
Egyszer, mert nálunk volt egy kisebb fajta bogrács parti, a biciklitúrásoknak (azoknak, akik a nővéremmel együtt mentek a Balcsi körül tekerni). Ők összesen 9-en voltak. :D Na, és ugye nem jöhetnek be rendetlen házba. :) Tudni illik, hogy nálunk mindig rendetlenség van öcsém miatt részben, részben miattunk, de a nagyobb részt az öcsém teszi ki akkor is. :P Amúgy a bográcsozás eszméletlenül jól sikerült, nagyon finom lett és a hangulat is szuper volt. Volt forró tea, meg minden. :) Átélném mégegyszer.
El is tértem a takarítós témától, de ez nem is olyan érdekes, csak így tudok rendesen, témánként blogolni. Szóval másodszorra azért kellet rendet rakni, mert jött anyu húga. Hozott egy-pár rucit meg cipőt is. :) Én is kaptam, egy ünneplős fehéret, tökre szép. *.*
Meg egy-két nacit is választottam, ilyen nyáriak, ilyen halászgatya félék.
Végre beszélgettünk egy jót kávé mellett, mesélt jó pár vicces sztorit, például amikor a férje eldugta a csokikat a lányok elől, a gáztűzhely aljába, aztán a lányok megtalálták és berakták a macskatápot, hogy büdös legyen. xD Akkorát szakadtam. :D Hallanotok kellett volna. :D Így leírva nem is olyan vicces. :/ :D
Szóval ma is elfoglalt voltam. Reggel az új, Harry Potteres tolttartómat pakolgattam, mert sehogy sem akart elférni benne a sok ceruza, de nagyjából megoldottam. Amúgy meg tegnap kaptam, kikönyörögtem. Meg érte, nagyon jópofa tolltartó. ^^
Tegnap volt Fanni chatpartyja, amin nagyon jól éreztem magam. Csak sajnos picit lemaradtam róla, mert húgommal elmentem fagyizni. :( Amúgy a tegnapról jut eszembe, hogy a nővéremtől kaptam egy csomó jó cuccot, ami neki már nem kellett. Egy ilyen piros, fekete kerámia tálat, a miben jelenleg nagyon szép köveket tartok. :) Akkor kaptam még mindenféle apróságot, egy karkötőt is például, ilyen fát (bocsi a sok "ilyen"-ért), odavagyok érte. *.* Elhalmozott minket dísztárgyakkal is meg kulcstartókkal is, szóval.. Nem tudom őket hová rakni. :'D Majd rakok fel róluk képet, egy cuccaim nevezetű modulba, mert fogok csinálni, ráfér a lapra némi kis átalakítás. Jut eszembe, design: nemsokára készen lesz. ;) De ne várjatok nagy durranásra. :P Nem lesz ilyen hiper-szuper-extra-ultra tuti, csak egy egyszerű valami. Huhúú, 1 óráig írtam ezt a "pár" sort. :D Úgyhogy ki is fog dobni az oldal, jobb, ha kimásolom. :D Szerintem be is fejezem.
Mégsem: Most hallotam TV-ben, hogy júli 19.-től ÚJRA 112 Életmentők. Jippi. :D

írta: Ginny