Mostanában valahogy folyton belefutok ebbe a témába. Ezt égi jelnek vettem, hogy erről kell mostand nekem blogolnom :D

Amúgy nem csodálkozom, hogy a mai világon belül az egyediség komoly problémát jelent. Nem lehetsz olyan, amilyen lenni akarsz, hanem elvárják, hogy valamilyen legyél. Az normális. Ha bárki túlzott mértékben ki akar törni ebből a körből, az kérlek zizi :P Persze, arról órákig tudnék regélni, hogy mi hogyan meddig van az egyediséggel, de mivel nem akarlak untatni benneteket, korlátozódjunk inkább csak a GP-re, az sem lesz egy rövid menet :D

Szerintem a majmolás sokszor már ott elkezdődik, hogy egyszeri emberkénk létrehozza a portálját. Mert ugye miért hozunk létre egy oldalt? Erre a kérdésre a normálisabbja minimum felvonja a szemöldökét, hogy hogy merek ilyesmit kérdezni, hiszen ő azért hozta létre, hogy megossza a gondolatait a világgal, bemutatkozzon (személyes oldal), segítsen másokon (honlap szerkesztős oldal), információkat közöljön egy bizonyos témában (rajongói oldal), stb. Rájuk egy rossz szavam sincs ilyen szempontból. Szerintem a baj ott kezdődik, amikor azért hozod létre a portálod, mert "jajj, XY-nak van, és deszép, és desokn látogatják, és deszeretiik, én is!!" Persze, lehet, hogy ez is tök normális, és csak én találom az egészet kényszeresnek. Nem azt mondom, hogy ebből nem sülhet ki valami nagyon jó, hiszen ennek is megvan a maga esélye. De saját tapasztalatból tudom, hogy így nekiállni oldalt szerkeszteni nem olyan, mint amikor saját ötletedtől vezérelve fogsz bele. Annó, még kiscsibe koromban én is hoztam létre így portált, és rettentően gondban voltam, hogy mégis mit tegyek fel rá, hogy tartalmas legyen, és az emberek szeressék. Végül ötlet hiányában nem is töltöttem fel kredittel :P Nah, ezt persze csak példának hoztam, nem magamról akarok itt beszélni.

Lépjünk tovább egy újabb fontos pontra: design és egyéb ide tartozó nyalánkságok. Rögtön egy példával kezdenék: egyszer nézelődöm a személyes oldalak között, és találomra megnyitottam azokat, amiknek tetszett a rövid leírása. Gondolhatjátok, mennyire le voltam döbbenve, mikor tíz portálból háromnak kísértetiesen hasonló volt a designja. Ugyanaz a szürke, betonos-fekete-bordó színkombináció, ugyanolyan stílusban megalkotott fejlécek, amik éppen csak a felhasznált képekben tértek el egymástól, de egyébként tök egyformák voltak (kb. úgy, mintha az én mostani fejlécemen valaki leváltaná a képeket, de egyébként ugyanígy hagyná). Hát én ennél a fordulatnál padlót fogtam. Okés, nyilván nehéz teljesen egyedi, csak az adott szerkesztőre jellemző külsőt alkotni, és persze az sem egyedi eset, hogy két embernek hasonló ötlet pattanjon ki a fejéből. De azért az ilyen színtű hasonlóság már kicsit több, mint feltűnő.

Aztán ugye ott vannak még a mostanában oly sok oldalon oly sokszor joggal emlegetett összezsúfolt, hangyányira zsugorított, olvashatatlan szövegek. Erről valamiért az jut eszembe, hogy amikor annó GP-zni kezdtem, minden második vendégkönyvhöz ki volt írva, hogy egy bizonyos betűméretnél ne írj nagyobbal, mert zavaró olvasni. Hát szerintem a kis betűkre is be kén vezetni ilyen korlátozást, ugyanis már attól rosszul vagyok, ha ránézek. Ha egy ilyen oldalra tévedek, én a magam részéről azonnal bezárom. Lehet, hogy épp egy tök jó, tartalmas, érdekes portálon jártam, de ezt sosem tudhatom már meg, ugyanis akkor képtelen voltam elolvasni, hogy mégis hová kerültem. Ez is olyan, egy hülye elkezdte, a többi meg folytatta. Esküszöm, néha kedvem támadni, leültetni az illetőt az én gépem elé, hogy ugyan édes bogarantyúm, olvasd már fel nekem hangosan mondjuk a blogodat.

Következzék az a drága navigáció. Nem egy oldalnál fordult már elő, hogy ott jártamban, szinte sikítottam, hogy hahó, eltévedtem! Kiírja a frisst a szerkesztő a főoldalra, hogy ebben meg ebben a modulban itt meg itt megtaláljátok az újdonságokat. Én meg balga módon neki állok megkeresni a friss tartalmat. Az apró betűk miatt, már eleve elolvasni sem tudom az oldalsó modulok tartalmát, ez már nem is zavarna, ha az a rohadt navigáció a helyén lenne. De persze nincs a helyén, ügyes, okos szerki beágyazta valami kegyetlen hosszú szövegbe. Kínomba kattintgatok az aláhúzott és a kiemelt szavakra, amik persze még véletlenül sem linkek. Hát most erre mit mondjak? Köszike puszika. Egy bolond továbbra is százat csinál.

Persze ezek főként zavaró dolgok, de igazából oda akartam kilyukadni velük, hogy a szerkesztő minden baromságot lemásolta másik oldalakról, hogy megfeleljen az elvárásoknak, anélkül, hogy gondolkodna.

És nem mellesleg, a legtöbb ember nincs túlzottan oda érte, ha az ötletét lemásolják. Mármint, nekem is volt már olyan, igaz a többség nem ilyen design terén felötlő probléma, hogy lenyúlták azt, amit én találtam ki. Ez az Írókuckónál volt főleg jellemző, ahol ugyebár van egy csomó cikk, ami segít a kezdő GP-s íróknak abban, hogy ügyesedjenek egy kicsit. Nem egyszer tűnt fel, hogy más oldalon is van hasonló. Ami végül is önmagában nem baj, hiszen ha valaki tud segíteni másoknak valamiben, az tegye is meg :) De amikor azt látom, hogy egy olyan cikk van ott átfogalmazva, amivel én egy délutánt vesződtem, hogy minden benne legyen, az azért rosszul esik. A jó tanácsokat mindenki a saját tapasztalatai alapján osztogassa!

Szóval ezzel csak arra akartam felhívni a figyelmeteket, hogy próbáljatok meg mindig a saját kút főtökből dolgozni. Senki ne értsen félre, azzal nincs semmi bajom, ha mondjuk meglátsz egy designt, és abból merítesz ötletet a sajátodhoz, mint ahogy azzal sincs, ha mondjuk a menüket másokhoz hasonlóan kivitelezted, amennyiben ezek valóban téged tükröznek. Írj te is olyan témában, mint mások, ha ahhoz van kedved, de maradj önálló! Persze vannak szárnypróbálgatások, kísérletezések, hiszen nem mindenki talál rá azonnal arra a stílusra, ami őt jellemzi, de az a helyzet, hogy ahogyan én megfigyeltem, a legjobb honlapszerkesztők (vagyis akiket én annak tartok) többnyire saját maguk alakítják az oldalukat olyanra, amilyenre ők szeretnék, és nem olyanra, amilyet az épp aktuális trendek diktálnak.

Szvsz az a legjobb munka, amivel te vesződtél. Engem legalábbis akkor önt el leginkább a büszkeség, ha olyat sikerül alkotnom, ami tényleg "dorcsys". De ez persze mindenkinek a maga dolga :)

írta: Dorcsy